Jelen cikkünkben összefoglaljuk, hogy egyéni vállalkozóként melyik adózási forma a leginkább költséghatékony.
Két évvel ezelőtt a KATA átalakításával sok egyéni vállalkozó lába alól mozdult el a talaj. Sokak B terv nélkül kerestek új lehetőséget, amelyben a legalacsonyabban tudták tartani a költségeiket. Mai elemzésünkben szeretnénk segítséget nyújtani a kezdő vállalkozóknak és az érdeklődőknek.
Vállalkozói SZJA:
A vállalkozói SZJA, azaz a VSZJA az egyik legelterjedtebb adózási forma egyéni vállalkozók esetén.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket.
A vállalkozói kivét a személyes munkavégzésünk címén elszámolt összeg, amelyből adók és járulékok levonása után keletkezik a tényleges jövedelem. Költségnek minősül – a teljesség igénye nélkül – például az értékcsökkenés, az anyagbeszerzés, a járművek költségei, de a bérköltségek, illetve a rezsiköltség is.
Ezután a bevételt növelő és csökkentő tételeket hozzá kell adnunk, vagy ki kell vonnunk az eredményből, hogy megkapjuk az adóköteles vállalkozói jövedelmet. Bevételcsökkentő tétel lehet – többek között – a szakképzés támogatása, a foglalkoztatás ösztönzése, a kisvállalkozói kedvezmény, valamint a saját tevékenység körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, azonban számos más csökkentő tétel létezik még.
Az adóköteles jövedelmünket elhatárolt veszteségekkel tovább tudjuk csökkenteni, ebből az adóalapból kerül majd kiszámításra a vállalkozói SZJA. Adókedvezményeket azonban erre is igénybe vehetünk.
Átalányadózás:
A 2023-as évben a mindenkori éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó árbevétellel rendelkező vállalkozók folytathatták az átalányadózást. Az átalányadózás különösen előnyös azok számára, akik építőipari szolgáltatást végeznek, taxiznak, fodrászok, vagy személygépjármű-vezető képzés tevékenységét folytatják, hiszen munkakörükből adódóan a bevételeik 80%-a költségként elszámolható. Ha kizárólag kiskereskedelmi értékesítést végzünk, abban az esetben bevételeink 90%-a költségként jelenik meg. Általános esetben pedig 40% lesz költséghányad. Adómentes bevételnek minősül az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelem.
Fontos megemlíteni, hogy jövedelmünk ebben az esetben összevonás alá eső jövedelem lesz, mely után 15% adót leszünk kötelesek megfizetni.
Kisadózó vállalkozások tételes adója:
Ez az adózási forma jelenlegi formájában 2022. szeptember 1-jétől lépett életbe. Főfoglalkozású egyéni vállalkozókat érint, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak.
Ebben az esetben a kisadózó mentesül a VSZJA, az osztalékadó, az átalányadó, valamint a SZOCHO és a TB járulék megfizetése alól is. Azonban köteles minden hónapban 50.000 forint adót befizetni, 18 millió forintos éves árbevételig. Ezt az összeget meghaladva 40% különadót kell fizetnie.
Cikkünkből kiderül, hogy a lehetőségek közel sem olyan egyértelműek, mint elsőre tűnnek. A megfelelő felkészültség és átfogó tájékozódás érdekében ajánlott szakértővel konzultálni.