De mi is áll a növekedés hátterében?
Ma már nem titok, hogy az ír gazdaság sikerét elsősorban a tömegesen betelepülő nagy multinacionális vállalatok jelentik. Több amerikai cég is Írországba vitte európai tevékenységének központját, ott számolják el teljes bevételüket, amit a kontinensen elérnek. Ez jelentős pozitív hatással van az ír gazdaság GDP-jére.
Az egyik legfontosabb vonzerő a vállalatok számára a rendkívül alacsony társasági adókulcs. Az ország híres 12,5%-os vállalati adókulcsról, amely alacsonyabb, mint sok más fejlett gazdaságban. Ez jelentős megtakarítást jelent a vállalatoknak, különösen a nagyobb vállalatoknak és multinacionális cégeknek, akik így csökkenthetik az adóterheiket és növelhetik a profitot.
Éveken át komoly kérdést jelentett, hogy valójában mennyit tettek hozzá a nemzetközi nagyvállalatok tevékenységei az ír GDP növekedéséhez, azonban egyelőre nem sikerült konkrét adatokat kinyerni.
Több elemző kritizálta a torzító GDP mutatókat, melyek az egész EU-s statisztikát a feje tetejére állították. Egyes közgazdászok szerint az ír példa jól mutatja, hogy eljárt az idő a GDP mutatója felett, melyet még a múlt század harmincas-negyvenes éveiben a nagy gazdasági világválság után alkották meg, amikor a gazdaság elsősorban a feldolgozóiparra épült. A szakértők azóta folyamatosan felvetik, hogy a bruttó nemzeti össztermék nem tükrözi megfelelően az emberek életszínvonalát, ez pedig csak fokozódott a szolgáltatóipar, majd a számítástechnikai cégek egyre komolyabb térnyerésével.
Más lehet a háttérben?
A független elemzők mellett még az írek is tisztában vannak azzal, hogy GDP adataik torzítanak a valós gazdasági helyzettel szemben, azonban tény, hogy a nemzetközi vállalatok európai központjai munkahelyeket is létrehoznak az országban, így a fogyasztás is élénkült.
A közgazdászok másik tábora is amellett érvel, hogy Írország “adóparadicsom” státusza már az eredménye az utóbbi évtizedek gazdaságpolitikájának. Ennek háttere még a 80-as évekre vezethető vissza, amikor a kormány növekedéstámogató gazdaságpolitikába kezdett, melynek eleme a globálisan is kiemelkedően alacsony, 12,5%-os társasági adókulcs volt. Emellett komoly befektetések történtek az oktatásba, jelentős állami infrastruktúra beruházásokat hajtottak végre, mely erőteljes működőtőke-beáramláshoz eredményezett. 2015 és 2019 között Írországban megduplázódtak a háztartási és a vállalati beruházások, amivel minden EU-s tagállamot maguk mögé utasítottak
Miért nem Magyarország? Hiszen itt még kisebb a TAO.
Ennek elsősorban az az oka, hogy Írország hamarabb lépett, pont jókor vonzotta magához a beruházásokat rekordalacsony társasági adójával. A magyar társasági adó 2017-ben csökkent 9%-ra, addigra a nagy tech cégek többsége már létrehozta európai központját az íreknél. Emellett elmondható, hogy az EU-n belül csak Magyarországon létezik iparűzési adó és innovációs járulék, melyek tovább növelik a fizetendő adó mértékét.
Mi szűrhető le biztosan Írország helyzetéről?
Az alacsony TAO mellett kijelenthető, hogy Írország magas színvonalú oktatási és kutatási intézményekkel rendelkezik, amelyek képzett munkaerőt biztosítanak a vállalatok számára. Emellett az ország élénk innovációs környezettel bír, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az új technológiákat és üzleti modelleket gyorsan alkalmazzák. Ez a dinamikus környezet serkenti az innovációt és a fejlődést, amely tovább növeli Írország vonzerejét az üzleti szektor számára.
Az ír gazdaság felzárkózása körüli mérési bizonytalanságok ellenére ki lehet jelenteni, hogy – bár a mértékeket illetően komoly fenntartásaink lehetnek – a néhány évtizede az EU legszegényebbjei között számon tartott ír gazdaság igenis sokat fejlődött, és nem csak a globális cégek papíron látszó eredményei miatt.
A hosszú évekkel ezelőtt lefektetett gazdasági modell meghozta az ország számára a felzárkózást, még akkor is, ha a negyedévről negyedévre érkező gigantikus GDP-növekedési adatok nem is tükrözik feltétlenül a valóságot.