SZJA Bevallás
Az eSZJA-oldalon már március 15-e óta elérhetőek a bevallási tervezetek, minden új év új kihívásokat és lehetőségeket nyújt adózás szempontjából, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozóknak, mind pedig a mezőgazdasági őstermelőknek.
Mi után kell SZJA-t fizetnünk?
AZ SZJA bevallás magánszemélyek esetén a bevételek után készül, bevételnek minősül bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, legyen szó pénzbeli, vagy természetbeni juttatásról. Fontos megemlíteni, hogy például a béren kívüli juttatások nem minősülnek bevételnek, mivel azután nem a munkavállaló, hanem a munkáltató fizet adót. A kapott kölcsönök, hitelek, vagy a visszatérített adó után sem vagyunk kötelesek adót fizetni.
Adóköteles, összevonás alá eső bevételek szempontjából nem önálló, önálló és egyéb bevételeket különböztetünk meg egymástól.
Nem önálló tevékenységnek minősül a munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, ha társas vállalkozásban működünk közre, vagy ha választott tisztségviselőként tevékenykedünk. Ezekben az esetekben bevételeink 100%-a jövedelem lesz.
Önálló tevékenység esetén azonban nem csak az egyéni vállalkozókra kell gondolni. Vállalkozói kivétjük továbbra is 100% jövedelemnek minősül. Rajtuk kívül azonban például a mezőgazdasági őstermelők és az ingatlan bérbeadók is önálló tevékenységet folytatnak. Esetükben már többféle képpen is elszámolásra kerülhet a fizetendő adó, a diktált kulcs módszere mellett tételes költségelszámolásra is van lehetőségük. Ebben az esetben a költségek levonásával kerül meghatározásra a tényleges jövedelmük, ami adófizetési kötelezettséggel jár.
Változások az idei tervezetben
Az idei SZJA tervezetben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek új témacsoportba kerültek, ami tartalmazza az összes ingatlanhasznosítási formát, és az azzal összefüggő adókötelezettség bevallási sorait is. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ha valaki év közben 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott és a kifizető ennek alapján állapította meg az adóalapot, azonban a bérbeadáshoz kapcsolódóan év közben jelentős költségek merültek fel, – akár felújítás, vagy valamilyen káreset következtében – akkor az adóbevallásban érdemes a tételes költségelszámolással megállapítani az adóalapot. Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania. Ha a tárgyévben csak bérbeadásból származó jövedelmünk volt, abban az esetben a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.
Ezen felül könnyebb lett a dolguk azoknak is, akik ingatlan eladásából szereztek jövedelmet az előző évben. A programba beépített új mezők segítségével automatikusan kiszámításra kerül a jövedelem és az adó összege is. Fontos megjegyezni, hogyha az ingatlant a magánszemély alacsonyabb áron adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az SZJA-bevallásban szerepeltetnie. Egyéb esetben szintén a magánszemélynek kell megállapítania a jövedelmet, amivel ki kell egészítenie SZJA-bevallás tervezetét.
Ingóságok értékesítése esetén nem keletkezik adófizetési kötelezettségünk, ha az ebből származó jövedelmünk egy évben 200 ezer forint alatt marad. Ha meghaladjuk ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után vagyunk kötelesek a 15 százalékos SZJA-t megfizetni.
SZJA Kedvezmények
A tervezetben érdemes külön figyelmet fordítani az adóalap-kedvezményekre is, mivel az alapesetben csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. Amennyiben adókedvezményünk összegét a munkáltató nem vette figyelembe év közben, azt mi magunk is érvényesíthetjük a bevallásunkban.
Az adóalap-kedvezmények a következő sorrendben vehetők igénybe:
1., NÉTAK (négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye)
A kedvezményre jogosultak azok, akik vér szerinti, vagy örökbefogadó anyaként a saját háztartásában nevelt legalább négy gyermeket nevel. A kedvezmény mértéke az összevont adóalapba tartozó jövedelme után összegkorlát nélkül igénybe vehető, ideértve az önálló és a nem önálló jövedelmet is.
2., 25 év alattiak kedvezménye
A 25 év alattiak esetén szintén az összevont adóalapba tartozó jövedelem jelenti a kiindulási pontot, mértéke a tárgyévet megelőző júliusi bruttó átlagkereset tizenkétszerese lehet. A kedvezmény utoljára abban a hónapban vehető igénybe, amikor a kedvezményezett, a 25. életévet betölti.
3., 30 év alatti anyák kedvezménye
Minden 25. életévét betöltött, 30 év alatti anya jogosult a kedvezményre, aki vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermeket nevel. Mértéke megegyezik a 25 év alattiak kedvezményével.
4., Személyi kedvezmény
Súlyosan fogyatékos magánszemélyek vehetik igénybe, akik a 335/2009. (XII. 29.) korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenvednek, ezt pedig orvosi igazolással is alá tudják támasztani. Mértéke a minimálbér egyharmadára tehető.
5., Első házasok kedvezménye
Életkori korlát nélkül vehető igénybe a kedvezmény, feltétele, hogy legalább az egyik fél részéről az első házasság kerüljön megkötésre. A házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon át vehető igénybe, együttesen havonta 33.335 forinttal csökkenthető vele az adóalap.
6., Családi kedvezmény
A kedvezmény az eltartott gyermekek számától függ. Egy eltartott esetén 66.670 forint, kettő eltartott esetén 133.330 forint, három és minden további eltartott esetén pedig gyermekenként 220.000 forinttal csökkenthető az adóalap, minden hónapban. A kedvezmény addig vehető igénybe, amíg a gyermek tanköteles, azaz be nem tölti a 16. életévét. Ha a gyermek tanulói jogviszonyban marad, akkor 20 éves korig még igénybe lehet venni a családi kedvezményt.
Kinek van teendője az SZJA-bevallás kapcsán?
A legtöbb magánszemély esetén elmondható, hogy ha a tervezet adataival egyetért, és nem kell azt kiegészítenie egyéb olyan adattal, amely az adókötelezettséget érinti, akkor a tervezet 2024. május 21-én automatikusan adóbevallássá válik. Az őstermelők, az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozók szintén felhasználhatják a NAV által készített tervezetet, azonban esetükben a tervezet a határidő leteltével nem válik automatikusan adóbevallássá.
Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is. A nyilatkozat benyújtásának határideje május 21-e.