Az elektronikus kereskedelem napjainkra egy megszokott és szinte mindenki által ismert fogalommá vált. Eleinte az e-kereskedelem nem jelentett többet a klasszikus webáruházakból történő vásárlásoknál, azonban napjainkban ez már magában foglalja többek között az online parkolások indítását, a telefonunk egyenlegének feltöltését, vagy a különböző közösségi oldalakon történő adás-vételt is.
Mai cikkünkben összefoglaljuk, hogyan is zajlik a legtöbb kiskereskedelmi értékesítéssel foglalkozó vállalkozások könyvelése.
Alapvetően elmondható, hogy az e-kereskedelem adózása, valamint könyvelése is hasonlóan működik a többi kereskedelmi formához, néhány kivételtől eltekintve. Fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szempontból azonban más szabályozások vonatkoznak a szektorra.
Az elektronikus kereskedelem a kiskereskedelmi tevékenység egyik speciális formája, a 4791 TEÁOR számú „Csomagküldő, internetes kiskereskedelem”, a tevékenység folytatásához is érvényes adószámmal kell rendelkezni a tevékenységet végző egyéni vállalkozónak, vagy cégnek.
—
Az elektronikus értékesítés rendelkezik azonban két speciális szabállyal, amely különbséget jelent a fizikai kereskedelmi egységek működésétől. Egyfelől minden tranzakcióról köteles számlát kiállítani a cég, ez elektronikus, vagy papír alapon is létrejöhet, de jelen esetben a nyugtaadás nem elegendő.
Valamint érdekes tény, hogy a szállítási díj is felveszi a termék áfakulcsát. Ez azért lehet érdekes, hiszen nem egy általános, 27%-os ÁFA-ról beszélünk, hiszen ha a webshopon olyan termékeket szeretnénk vásárolni, amelyek nem ezzel az áfakulccsal vannak terhelve. Elsősorban napilapok, könyvek, amelyekkel leggyakrabban találkozhatunk, de többek között orvosi műszerek, gyógyászati segédeszközök és bizonyos élelmiszerek is alacsonyabb, 5, vagy 18% ÁFA-val vannak ellátva. Ezen termékek esetén a szállítási díj is az alacsonyabb ÁFA-val kerül terhelésre.
Annak ellenére, hogy csupán a fent említett különbségek jellemzik az e-kereskedelem szektorát, néhány dolgot mégis eltérően kell könyvelni a hagyományos kereskedelemmel szemben. Valamennyi vállalkozásnak rendelkeznie kell(ene) egy saját számviteli politikával, azonban az ebben rejlő lehetőséget csak kevesen használják ki. A költségek és bevételek elszámolására, a főkönyvi osztályok kialakítására egy alapvető szabadságot biztosít a számviteli törvény, így a cég működésének egyéni jellemzői alapján lehetne ezeket az aspektusokat testre szabni.
Ha a vállalkozás egyszerre működik fizikai és online áruházzal is, mindenképp célszerű a bevételek szétválasztása a könyvelésben azok forrása és fajtája (értékesítés vagy szállítási díj) szerint.
Ha a könyvelésben látni szeretnénk a bevételeink és a hozzájuk tartozó költségstruktúra, illetve az ezekhez kapcsolódóan a keletkezett eredmény, vagy veszteség alakulását, mindkét oldalt lehetőleg költség típustól függően külön-külön főkönyvi osztályokon tarthatunk nyilván.
Érdemes az értékesítési bevételekkel szemben könyvelni a beszerzési költségeket, a szállítási díj felszámításából származó bevétellel szemben pedig mindazokat a költségeket, amik ehhez tartoznak, legyen szó a futár vagy posta szállítás díjáról, a felmerülő biztosítási felárakról, az utánvételi díj, vagy a bankkártyás fizetés jutalékáról, de ide tartoznak a csomagolóanyagok költségei is (csomagolópapír, boríték, ragasztószalag), hiszen ezekről is nekünk kell gondoskodnunk.
Az átlátható könyvelés célja, – az adófizetésen felül – hogy a vállalkozásunkban zajló folyamatokat nyomon tudjuk követni. A jó könyvelés nagyban megkönnyíti a menedzsment dolgát, emellett segíti a vállalkozás működését átlátni. Kiemelt fontossággal bír, hogy már a könyvelő kiválasztásánál legyünk tisztában azzal, hogyan is működik egy webshop és milyen pontokra kell különös figyelmet fordítanunk. Ismerjük meg mi magunk ezt az oldalát is annak, amibe bele vágunk.