2026. szeptember 1-jétől fontos változás lép életbe a nyugtát kiállító vállalkozások számára: a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV részére.

A változás sok olyan kisebb vállalkozást is érinthet, amely jelenleg kézi nyugtatömböt használ. Ezért érdemes még szeptember előtt áttekinteni, hogy az adott vállalkozás milyen módon fogja teljesíteni az új kötelezettséget.

Fontos: az e-nyugta és a nyugtaadat-szolgáltatás nem ugyanaz.

Nem lesz kötelező mindenkinek az e-nyugta

A 2026. szeptember 1-jei változás nem azt jelenti, hogy ettől a naptól minden vállalkozásnak kizárólag elektronikus nyugtát kell kiállítania.

Aki továbbra is kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát használ, ezt megteheti.

A változás lényege az, hogy ezeknek a nyugtáknak az adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV részére.

Ez különösen azokat a vállalkozásokat érintheti, amelyek eddig hagyományos papír nyugtatömböt használtak.

Mennyi idő lesz az adatok beküldésére?

A NAV tájékoztatása szerint a kézi és számítógéppel előállított nyugták adatait a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül kell továbbítani.

Az adatszolgáltatást napi összesítésben, az alkalmazott adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni.

Ez azt jelenti, hogy aki továbbra is hagyományos kézi nyugtát használ, annak a nyugta kiállításán túl egy új adminisztrációs feladattal is számolnia kell.

Hogyan lehet teljesíteni az új kötelezettséget?

1. NAV ePénztárgép alkalmazás

A NAV saját, ingyenes ePénztárgép alkalmazása okostelefonon is használható.

Ha a vállalkozás ezen keresztül állítja ki a bizonylatot, az alkalmazás automatikusan továbbítja a szükséges adatokat a NAV részére, ezért nincs szükség külön nyugtaadat-rögzítésre.

Ez különösen jó megoldás lehet azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek jelenleg papírnyugtát használnak.

• fodrászok
• kozmetikusok és más szépségipari szolgáltatók
• villanyszerelők
• szobafestők
• egyéb szakipari vállalkozók
• piaci árusok
• kisebb szolgáltató vállalkozások

2. Kézi adatrögzítés a KOBAK-portálon

Aki továbbra is kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát szeretne használni, az adatokat a NAV KOBAK-portálján kézzel is rögzítheti.

Ez elsősorban akkor lehet megfelelő, ha a vállalkozás viszonylag kevés nyugtát állít ki.

Napi néhány bizonylat esetében ez még kezelhető megoldás lehet, nagyobb mennyiségnél azonban már jelentős pluszadminisztrációt okozhat.

3. Gépi adatszolgáltatás

Nagyobb forgalmú vállalkozásoknál az adatszolgáltatás gépi kapcsolaton keresztül is teljesíthető.

Ez főként azok számára lehet fontos, akik:

• saját ügyviteli rendszert használnak
• nagy mennyiségű bizonylatot állítanak ki
• webáruházat működtetnek
• saját fejlesztésű értékesítési rendszerrel dolgoznak
• automatizálni szeretnék az adatszolgáltatást

Ilyen esetekben érdemes időben egyeztetni a használt szoftver fejlesztőjével vagy szolgáltatójával.

Hogyan kapja meg a vásárló az e-nyugtát?

Ez az új rendszer egyik leggyakoribb gyakorlati kérdése.

Az e-nyugta nem feltétlenül úgy működik, mint egy e-mailben elküldött számla.

Az e-pénztárgéppel kiállított e-nyugta bekerül az elektronikus nyugtatárba, ahonnan a vásárló egy megfelelő vevői alkalmazással tudja letölteni.

A vásárló a tranzakció során a mobiltelefonján vagy más mobileszközén futó alkalmazást használhatja. Az alkalmazás QR-kód vagy NFC-technológia segítségével tud kapcsolatba kerülni az e-pénztárgéppel.

A vevői alkalmazás használatához a NAV tájékoztatása szerint nem szükséges, hogy az alkalmazás személyesen azonosítsa a vásárlót.

A lényeg tehát leegyszerűsítve: vásárlás → e-pénztárgép kiállítja az e-nyugtát → az e-nyugta bekerül a nyugtatárba → a vevői alkalmazás segítségével a vásárló letöltheti azt.

Mi történik, ha a vásárlónak nincs alkalmazása?

A vevői alkalmazás használata nem kötelező.

Ha a vásárlónak nincs ilyen alkalmazása, attól még az eladó kiállíthatja az e-nyugtát.

Ebben az esetben a vásárló az elektronikus nyugtát nem tudja a vevői alkalmazással letölteni, megőrizni vagy később visszakeresni.

Ha azonban szüksége van papíralapú bizonylatra, papíralapú nyugtamásolatot kérhet.

Fontos különbség, hogy a papírmásolatot nem azért kell automatikusan kiadni, mert a vásárlónak nincs alkalmazása. A vásárló kérheti azt.

Mi történik, ha a vevő azt mondja, hogy nem kér nyugtát?

A nyugta kiállítása nem attól függ, hogy a vásárló kéri-e.

Ha az adott értékesítésről nyugtát kell kiállítani, akkor az eladónak ezt meg kell tennie.

E-pénztárgép használatakor az e-nyugta tehát akkor is létrejöhet, ha a vásárló:

• nem használ vevői alkalmazást
• nem szeretné elektronikusan letölteni a nyugtát
• papíralapú nyugtamásolatot sem kér

Ebben az esetben az eladó az e-pénztárgépen szabályosan rögzíti az értékesítést és kiállítja az e-nyugtát, a vásárlónak pedig nem szükséges papírt adni csak azért, mert nincs alkalmazása.

Ez az egyik fontos gyakorlati előnye az e-pénztárgépes rendszernek.

Egy egyszerű példa

Egy fodrásznál a vendég fizet. A fodrász e-pénztárgépet használ.

Ha a vendégnek van vevői alkalmazása

Az e-nyugta kiállításra kerül, a vendég pedig az alkalmazás segítségével elektronikusan hozzáférhet a bizonylathoz.

Ha nincs alkalmazása, de szeretne papírt

Az e-nyugta létrejön, a vendég pedig papíralapú nyugtamásolatot kérhet.

Ha nincs alkalmazása és papírt sem kér

Az e-nyugta akkor is szabályosan létrejön. A vállalkozónak nem kell azért automatikusan papírt nyomtatnia, mert a vevő nem használ alkalmazást.

Mi a különbség az e-nyugta és a nyugtaadat-szolgáltatás között?

Nyugtaadat-szolgáltatás

A vállalkozás által kiállított nyugták meghatározott adatainak továbbítása a NAV részére.

2026. szeptember 1-jétől ez a kézi és számítógéppel előállított nyugtákat is érinti.

A vállalkozás például:

• kézzel rögzítheti az adatokat a KOBAK-portálon
• gépi interfészen keresztül továbbíthatja azokat
• olyan e-pénztárgépet használhat, amely automatikusan teljesíti az adattovábbítást

E-nyugta

Az e-nyugta elektronikusan létrehozott nyugta, amely az e-pénztárgépes rendszer része.

A vásárló megfelelő vevői alkalmazással elektronikusan hozzáférhet, illetve papíralapú nyugtamásolatot is kérhet.

Vagyis a 2026. szeptemberi változás kapcsán nem az a legfontosabb kérdés, hogy „Kötelező lesz-e mindenkinek e-nyugtát adni?”, hanem az, hogy „A vállalkozás hogyan fogja szeptember 1-jétől teljesíteni a nyugtaadat-szolgáltatást?”

Lesz türelmi időszak

A NAV 2026. augusztus 4-i tájékoztatása szerint 2026. szeptember 1. és december 31. között négy hónapos átállási időszak lesz.

Ebben az időszakban a NAV elsősorban az átállást segíti, és az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség hibás vagy elmaradt teljesítése miatt még nem bírságol.

A NAV tájékoztatása alapján 2027. január 1-jétől kerülhet sor bírságolásra, ha az adatszolgáltatás hibás vagy elmarad.

A türelmi idő azonban nem jelenti azt, hogy decemberig nem kell foglalkozni az új szabályokkal. A kötelezettség szeptember 1-jétől fennáll, a négy hónapos időszak arra szolgál, hogy a vállalkozások kialakítsák és begyakorolják a megfelelő folyamatot.

Kiket érinthet leginkább a változás?

Elsősorban azoknak a vállalkozásoknak érdemes most foglalkozniuk a kérdéssel, amelyek jelenleg kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát használnak.

Ilyenek lehetnek például:

• fodrászok és kozmetikusok
• szépségipari szolgáltatók
• szerelők és szakipari vállalkozók
• piaci és alkalmi árusok
• kisebb üzletek
• vendéglátóhelyek
• egyéni vállalkozók
• saját ügyviteli rendszerből nyugtát kiállító cégek
• webáruházak és internetes szolgáltatók

Az optimális megoldás vállalkozásonként eltérhet. Egy naponta két-három kézi nyugtát kiállító vállalkozónak más lehet a megfelelő rendszer, mint egy olyan cégnek, amely naponta több száz bizonylatot állít ki.

Mit érdemes még augusztusban átgondolni?

A szeptemberi indulás előtt érdemes végignézni:

• Milyen módon állítunk ki jelenleg nyugtát?
• Körülbelül hány nyugta készül naponta vagy havonta?
• Szeretnénk továbbra is kézi nyugtát használni?
• Ki fogja elvégezni a KOBAK-adatrögzítést?
• Egyszerűbb lenne áttérni a NAV ePénztárgép alkalmazására?
• Saját ügyviteli rendszer esetén támogatja-e a program az új adatszolgáltatást?
• Szükséges-e egyeztetni a szoftver fejlesztőjével?
• Tudják-e a munkatársak, hogyan kell eljárni szeptember 1-jétől?
• Ha e-pénztárgépet használunk, tisztában vannak-e azzal, hogyan kapja meg a vevő az e-nyugtát?
• Tudják-e, mi a teendő akkor, ha a vásárlónak nincs alkalmazása vagy papírmásolatot kér?

Nem érdemes az utolsó pillanatig várni

Bár 2026 végéig átállási időszak segíti a vállalkozásokat, érdemes már szeptember előtt kiválasztani a megfelelő megoldást.

Különösen azoknál a vállalkozásoknál fontos az előzetes felkészülés, ahol sok nyugta készül, több munkatárs vesz részt a bizonylatolásban, vagy saját informatikai rendszert használnak.

A megfelelően kialakított folyamat nemcsak a NAV felé történő adatszolgáltatást könnyítheti meg, hanem hosszabb távon a vállalkozás adminisztrációját is egyszerűsítheti.

A ContSoft segít a felkészülésben

Ha nem egyértelmű, hogy vállalkozását hogyan érinti a 2026. szeptember 1-jétől bevezetett nyugtaadat-szolgáltatás, érdemes még az átállás előtt áttekinteni a jelenlegi nyugtaadási és bizonylatolási folyamatokat.

A ContSoft munkatársai segítséget nyújtanak annak tisztázásában, hogy az adott vállalkozás esetében milyen kötelezettségek merülnek fel, és mire érdemes figyelni az új rendszerre történő átállás során.

Jogszabályi háttér

Az új e-nyugta- és nyugtaadat-szolgáltatási rendszer jogszabályi hátterét több szabály együttesen adja.

A nyugtaadás alapvető szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) tartalmazza.

Az e-pénztárgépek működésének, üzemeltetésének, valamint az e-nyugta kiállításának részletes követelményeit az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet szabályozza.

A 2026. szeptember 1-jétől alkalmazandó nyugtaadat-szolgáltatás gyakorlati teljesítéséről, így a KOBAK-portálon történő kézi rögzítésről és a gépi adatszolgáltatásról a NAV külön tájékoztatókat és technikai dokumentációt tesz közzé.

A cikk a 2026. augusztus 18-án ismert szabályozás és NAV-tájékoztatások alapján készült.

Források

• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.)
• 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről
• NAV – Nyugtaadat-szolgáltatás (hivatalos tájékoztató)
• NAV – E-nyugta: kérdések és válaszok, vevői alkalmazás
• NAV – „A NAV segít: négy hónapos átállási időszak a nyugtaadat-szolgáltatásban”, 2026. augusztus 4.